Ma (2011.07.28 13:20-35) várakoztam Sopronban a Brenbergbe menő 3-as számú Kisalföldi Volán buszra az induló állomásán. Mögöttem egy fiatalhangú hölgy és úr hangosan beszélgetett(?). Leírom a párbeszédet, már amit hallanom kellett, közelségük miatt. Jól öltözöttek voltak, valószínű tanult értelmiségiek(?) voltak, megjelenésük szerint. Erre lettem figyelmes:
Úr: Na, bazd meg ezeket a pólós picsákat megint kibaszták. (Ekkor fordultam meg, hogy megnézzem, vajon ezek kik lehetnek...) Íme, a párbeszéd folytatása:
Hölgy: Bebasztak nekik...
Úr: Egyébként, Te mi a fasz miatt vagy itt gyalog?
Hölgy: A faszom elvitte a kocsimat, mert az övé 10 ezres szervizen van, bazd meg!
Jött az autóbusz és felszálltunk. Tovább nem élvezhettem fiatalságunk kultúráját...
Nem szoktam obszcén lenni írásaimban/beszélgetéseimben, ezért megrémültem nyelvünk neoliberális/szocialista fejlődésén... Nagyanyámék kocsisai, anno (1940-es években), ha a sárban szekerük megsüllyedt, a fenti szöveghez képest klasszikusabban magyar, irodalmi jelzőkben gazdagabban káromkodtak, de az Istent nem szidták hozzá. Kétségtelenül, az értelmiséginek kinézett Hölgy/Úr sem emlegette az Istent...
Érdekes kérdéseket olvastam a hirszerző.hu –n (2011-07-27 17:07.)
„Ha ön lenne Soros György, most mihez kezdene a nyugdíjából?”
Az adott válaszok első három helyezettje:
- Megmenteném a magyar gazdaságot 34%. A válasz nem meglepő, mert Magyarországon kérdezték, sok magyar élvezte/élvezi ma is valamilyen támogatását. Azt, hogy ez a támogatás nekünk, magyaroknak jó lenne, vagy nem, ezt nem kérdezték meg; én sem kérdezem meg. Ha akarják, válaszolják meg, ha jól átgondolták a választ… Azért én úgy gondolom, hogy sorosoknak ez nem lenne kifizetődő… Sok fránya magyar mára már elfelejtette Sorost…
- Kirobbantanék egy forradalmat 22%. A sorosok gyakran tették ezt is.
3. Bedöntenék pár országot 17%. A sorosok gyakran ilyet is tettek.
To Bóna Mária Ilona. (Facebook.hu –ról 2011-07-27 10:23.) From Takáts Tamás.
Feladtad a mai leckémet, pedig nem akartam ma ilyen feladatot megoldani. Bélyeggyűjtő is vagyok, mellesleg és ma bélyegeim nyilvántartási rendszerét akartam építeni. Na, mindegy, illik egy ilyen hosszú és szakszerűnek tűnő levélre válaszolni. Azért írtam, hogy szakszerűnek tűnő, mert én nem vagyok képzett társadalomtudományokban, csak afféle kontár gondolkodó, ezért kritikám nem lehet egzakt/mértékadó.
Mindenki nem kezdhet kis/közép/nagyiparosként/birtokosként vállalkozásba. Nem csupán a Tőkehiány, vagy a körülmények tehetik számukra lehetetlenné vállalkozását, hanem mint ember, inkább munkavállalásra képesek az emberek. Az újgyarmatosítók nem engedhetik számunkra meg az önálló termelő/szolgáltató gazdaság kiépítését. Ők, már eleve az újgyarmatosítás céljából fejlesztették ki, többnyi spekulációs tőkére alapozott gazdaságukat/társadalmukat, fontos ehhez hozzátenni: közrendi rendszerüket is… Aki azonban alkalmas új vállalkozás indításának feltételeit magának kialakítani, annak azonban már mais mankókat adhat a gazdasági/pénzügyi kormányzat; már, amennyit tud adni napjainkban… Csak addig tudunk nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér… Nagyon sokan, állandóan rövidítik takarónkat. Ebbe magamat is beleérthetném, mert 16 éve kapom nyugdíjamat, ha nem is a nem minimált, de nem is nomenklaturásat. De erre szükségem/elközelezettségem van, mert egyik leányom csonka, 3 tagú családjának mintegy 26 millió lakásadósága alakult ki, közben munkanélkülivé vált. Rászorulnak az én de facto támogatásomra… Ami, több mint néhány ezer HUF. Tudjuk, hogy a Kormány és a HitelTőke közötti megállapodást egyelőre nem az adósok javára kötötték meg, csak a kifizetendő hiteltartozás és a profit növelését szolgálja. Ezért, nekem továbbra is követelnem és meg kell élnem nyugdíjamat. 79 évesen, már nem kapok semmilyen munkát; a kukát sem nagyon tudnám az autóra felrakosgatni, stb…
A kínaiakkal kötött szerződéseket nem ismerem, de vélelmezem, hogy nem csak az országunk kárára, hanem kölcsönös előnyök mellett kötötték meg… Egyelőre Kína nem állt be az újgyarmatosítók közzé; egyelőre azt 1,7 milliárd emberéről kell gondoskodnia, ha nem akar egy káoszban felbomlani… Számukra ez előnytelen és kiszámíthatatlan következményekkel járna…
Szerintem, nem lenne célszerű, csak önellátó Észak-Koreára berendezkednünk; valami külkereskedelmet azért ő is folytat… Itt vagyunk az EU gyarmati tagjaként, azért morzsákat nekünk is kell dobniuk, mert az újgyarmati gyapjunk nem fog számukra kellő profitot produkálni. Ezt meg is teszik, de szigorúan a gyarmattartói kereteiken belül maradva…
Az MSZMP, sőt Régen és Gorbacsov is jól tudták, hogy azt a bizonyos rendszerváltást úgy fogják véghezvinni, hogy a régi elit veszi át az első lépésben a gazdaságot, azaz privatizálja, mert valami materiális-/kapcsolati tőkéje csak neki volt ehhez. Majd, ezután ha az új politikusok hada és a szabadságra vágyó nép ráébred politikai dilettantizmusára, megint a nomenklatúra és leszármazottai veszik át, mármint nagytőkések, a politikai hatalmat is. Ez a recept eddig bejött nekik… De most, a nemzet felébredt, felismerte a reális helyzetét és 2/3-os bizalmat adott OV-éknak. Megadóztatták a bűnös HitelTőkét, megnyirbálták a libsi/bolsi/náci gyökerű médiát, alkotmányoztak, felismerték, hogy a nyugati fogyasztói gazdasági/társadalmi/közrendi világ összeomlóban van, és ki akarnak bennünket menteni az összedűlő európai romhalmaz elől… Nem vagyok naiv, nem tudom, hogy sikerülhet-e ez nekünk… Termelő/szolgáltató munkára és nem a spekulatív HitelTőkére kívánják a hazai és remélhetőleg az európai környezetünket alapozni. Egyre többen követik, ha nem is mindenben, de nagyon hasonlóan a magyar modellt. Ez nem semmi. Persze üvöltöznek az újgyarmatosító HitelTőkések és labancaik. Védik az ő gyarmatosító demokráciájukat/köztársaságukat/káoszukat, de csak addig, amíg megfizetik őket ezért. De számukra sincsen más kilábolási lehetőség. Valamiféle jóléti, de igazságosabb demokrácia esélyének kialakítása áll előttünk, a gazdasági/társadalmi/közrendi állapotok javítása mellett…
Bízom abban, hogy előbb-utóbb kilábolunk gyarmati állapotunkból. Addig még sokat kell küzdenünk mind a hazai, mind a külföldi ellenségeik ellen, illetve chon-bendit-ek ellen… Bízom abban is, hogy a hazai jobb oldalról nem fogják sokáig a balos érdeket, naiv, pillanatnyi pártérdekekért kiszolgálni… De ehhez minden racionális konzervatív/liberális (de nem neo-) magát magyarnak tartó embernek össze kell kapaszkodnia. Az elmúl 200 év eltorzult gondolati/gyakorlati világ szülöttei ma még többségben vannak, de recseg-ropog a felépítményük. A felszámolásukhoz még sok-sok felvilágosító munkát kell végeznünk. Mi nem terrorral, hanem magyar kultúrával akarjuk ellenségeinket megnyerni egy új világ részére…
Most ennyi… Tisztelettel és barátsággal köszöntök mindenkit!
2011.03.06. 11:29
Alkotmányozáshoz
Nem vagyok jogász, még alkotmány jogász sem, de felelősséget és sorsközösséget vállaltam/vállalok Magyarországgal/Hazámmal. Ezért jogot formálok a magam számára is, hogy az alábbi alkotmányozási ajánlásaimat alkotmányozási szakemberek előtt megtegyem. Az új alkotmány szövegébe/szellemébe, szakszerű megfogalmazásban vegyék fel az alábbi elveket/szempontokat is:
- A volt szocialista Magyarország mindenkori vezetőit büntethető felelősség terheli az akkori ország sorsáért, illetve politikájukért/törvényeikért/rendeleteiért/intézkedéseiért. Bűnös tetteikért felelősségre vonásukat nem kerülhetik el, még akkor sem, ha jószándéku, politikai meggyőződésből tették… Nyugdíj és más ellátásra csak a mindenkori ellátás minimális színvonaláig tarthassanak igényt.
- Az országnak kárt okozó mindenkori vezetők, többet ne tölthessenek be döntéshozó szerepet az ország életében… Korrumpáltságukért büntetőjogi felelősség terhelje őket.
- Az ország eladósítását mindenkor legalább a Parlament/Országgyűlés tudtával és 2/3-os, esetleg 4/5-ös akaratával legyen lehetséges megtenni, azt is behatárolt mértékig… Az adósságot megszavazók felelősségüket sohasem veszíthessék el.
- Legyen az országunknak mindenkori racionális igények szerinti létszámú és ütőképességű Honvédsége, aktív és tartalékos állománnyal, akár reguláris/önkéntes.
- Az új alkotmány jutassa kifejezésre, hogy az országban mindenkor a magyarságnak prioritása van.
- Magyar ember az, aki a magyar múltat/jelent/jövőt önként felvállalta/felvállalja.
- Az Alkotmány mindenkor a magyar demokrácia alapvető jogi kereteit foglalja össze/alkotmányozza. Benne a magyar szabadság/igazságosság/testvériség elvei testesüljenek meg. Az új magyar alkotmány racionális mértékben és keretek között elfogadhatja/befogadhatja a betelepülést az országba. Azonban csak a magyar demokrácia alkotmányos elfogadása esetében.
- Az EU keretében Magyarország de jure és de facto független állam, az uniós kötelezettségeit csak a mindenkori racionalitás határáig vállalhatja el, Legalább parlamenti/országgyűlési határozattal megerősített feltételek mellett.
- A termelő munka mindenkor prioritást élvezzen a tőkével/spekulációs tőkével szemben. Az alkotmány munka és tőke mindenkor racionális harmóniáját biztosítsa, mind a szabadság/igazságosság/testvériség elveinek érvényesítése mellett. A tőkehaszonnak osztozni kell a társadalom/gazdaság mindenkori elvárásaival…
Mi Atyánk, aki a Mindenségben/Mennyben vagy/létezel!
Add meg nekem, ha érdemesnek tartasz erre: úgy tudjam úgy szeretni felebarátimat, mint magamat (Máté ev. 22:39).
Ámen!
Kedves olvasóim! Ha, egyáltalán vagytok még ilyenek. Habár, több mint 70-en olvastak már.
Találjon olvasóm jó egészségben, ha már reám találtál!
Elhanyagoltam blogomat. Már többször éreztem belső kényszert, hogy írjak; de, mindig olyan sok volt az előtorlódó gondolat bennem, hogy a sok témakör közül nem tudtam választani, vagy csak egyszerűen, egy lusta öreg voltam. Nem véletlenül írom ezt ide, mert novemberben beléptem (de minek?) 79. évembe.
Kemény/kegyetlen világot élünk. Nyugathoz vágyakoztunk, de mióta kivertük a Berlini Falból az első téglát, azóta Nyugat viszonya hozzánk megváltozott… A hidegháborús állapotok felszámolódtak; a nyugati demokráciának már volt szüksége a kapitalista gazdasági/társadalmi rendszer felsőbbrendűségének bizonyítására a szovjet világ felé. Már nálunk sem a szocializmus fellazításra törekedtek, hanem, leírom: a mi újgyarmatosításunkra. Ennek kereteit/módszereit mind a NÁTO, mind az EU-ba történő bevezetésünkben jelölték ki számunkra, meg a többi szocialista szatellit ország számára is… Nekünk ez még kockázatosabb kalandnak sikerült, mert körülöttünk a Kisantant államok, az új adottságokhoz alkalmazkodva, rejtve reprodukálódtak/reinkarnálódtak. Amit a nyugati demokráciák ölbe-tett kézzel szemléltek/fogadtak. Az egyes új kapitalista államok demokratikus szuverenitására tekintettel… Talán kurucságunkra emlékezve jónéven is vették tőlük reinkarnálódásukat. Számítva arra, hogy ők majd helyettük, nyugatibb keretek között fognak bennünket tartani, mondhatnánk vulgárisan/populistán, hogy mindenki értse… Engem csak az vigasztalhatna, mint kurucivadékot, hogy a szovjet világ sem, de a nyugati demokrácia sem a magyar világ lett számunkra. Habár, ez nem vigasztalás számunkra/számomra. Mi tényleg kuruc/Koppány ivadékok vagyunk Szent István királyunk maradék országában.(?) Vagy ennél is több, pártoskodó, mindig elégedetlenkedő sokféle eredetű magyarok(?)…
Egyébként ma (2011-01-19) mondott OV beszédet az EU plenáris ülésén, utána viharos sajtótájékoztatót tartott, a szemétől bűzös médiának. De nekem, minden ellenséges hangulatú beszámoló ellenére tetszett, ahogyan megvédte a rágalmazók média képviselőitől Magyarországot. Hajrá OV! Hajrá Magyarország! Tudom/várom, hogy ezért a befejezésért sokan kirekesztenek. De én túléltem a magyar média osztályharcos, kádár huszár és gengszeterváltás korszakainak labancait is; meg a 2. Világháborút is, akkor lettem kirekesztve, mint osztályidegen…
Tisztelettel és barátsággal köszöntöm olvasóimat!
Megint választunk, mostan helyi önkormányzatokat 2010. október 3.-án.
Ez sem könnyű, még akkor sem, ha az előbbi Országgyűlési választások 2. fordulójában 2/3-nál valamivel nagyobb győzelmet arattunk és kaput nyithattunk a szovjetizált demokráciánk maradékának kisepréséhez… Kedves Olvasó, meglepődtél „a szovjetizált demokráciánk maradékának kisepréséhez…” fogalmazásomon? Ha ismernél, nem okoztam volna meglepetést… Talán nem is ítélnél el, ha meg is botránkoztattalak…
„Az napjainkra már világos, hogy a fideszesek elleni összefogás, a globalizált hiteltőkét akarja menteni a további spekulációs tőke garázdálkodásainak folytatásaihoz. Igen, ’népfrontba tömörültek’ a maszoposok, jobbikosok és egyéb csellengő gazemberek/kalandorok a magyarság racionális érdekei ellen…
Nem vagyok türelmetlen, holnap már csak 18 nap múlva szavazunk magyar szabadságunk, jobb és szebb jövőnk, a testvériségünk és a törvény előtti egyenlőségünk esélyéért…” fejeztem be a „2010. márc. 23.-a, még 19 nap a választások 1. fordulójáig…” című előző bejegyzésemet. Ma sem vagyok türelmetlen. A szoclibes ellenzék sebeit nyalogatja, sorait rendezné. A jobbikosok a fogukat/bicskájukat fenik ellenünk. Mindkét ellenzék nem tudja mit kezdjen velünk, azon kívül, hogy hivatásának tekinti nyugatias demokráciánk védelmét a fasiszta fenyegetettségtől. Mondhatnánk, az ellenzéknek az opozició a feladata. De nem vagyok erről meggyőződve… Na, és az a bizonyos konstruktív ellenzékiség, hol/mikor nyilatkozik meg?, ha egyáltalán előfordulna/előfordulhatna… Csak akkor, ha a minorita ellenzék irányíthatná a FIDESZ-KDMP és szövetségesei ország-vezető tevékenységét? Vitathatnám tovább ezt a kérdést, de nem ezért ültem íráshoz.
Egyébként, miért blogozok? Alig olvasnak, nem szólnak írásomhoz szinte semmit… Bizonyára nem írok jól/érdekesen/korszerűen… Érdemes a közönyben úszni? Valószínű nem…
2010-08-19.-én 17 h-kor volt Sopronpusztán, a Pozsonyi út mentén, a magyar-osztrák hátáron az elhíresült Páneurópai piknik 21. évfordulójára rendezett városi, ünnepségünk… A németekkel közösen tartott protokolláris megemlékezéssel kapcsolatosan két epizód miatt ragadtam gépet, azaz tollat és kezdtem el bejegyzésemet.
Az egyik. Amikor az emlékpark parkolóban kiszálltunk Hámori Gábor barátom kocsijából, az asztaloknál legalább 20 zöldpólós kerékpárost láthattunk Nagy Tamás bukott MDF-es képviselő társaságában. Éppen valakinek integetett az érkezők közül; nem nekem, mert ő engem csaknem biztos, hogy nem ismer… Mi átmentünk az emlékezés helyére és köszöntöttük ismerőseinket. Voltunk emlékezni kb. 50-en. Elkezdődött a protokoll, s látom, hogy a zöldpólós kerékpárosok indulásra várva a Pozsonyi úton, Sopron irányában állnak indulásra felsorakozva. Elhangzott a magyar és a német himnusz, ezt a kerékpárosok megvárták, dicséretükre legyen mondva. Majd a műsorközlő bejelentette Dr. Fodor Tamás soproni polgármester ünnepi beszédét és erre a kerékpárosok elindultak Sopron felé. Tüntetett Nagy Tamás úr és MDF-es csapata, vagy csak véletlen egybeesés történt, nem tudhatom. A kerékpárosok és NT nem emlékeztek velünk együtt, ha már arra jártak, az ún. NDK-sok emlékezetes, történelmi jelentőségűnek kikiáltott határáttörésére… Valószínű ezzel álltak bosszút választási kudarcukon.
A másik. A koszorúzás után egy felállított sátorban, mintegy 15 érdeklődőnek Pozsgai Imre államminiszter és két történész bemutatta „A Páneurópai Piknik és határáttörés húsz év távlatából” című könyvet, amelyet Gyarmati György szerkesztett össze a 20. évforduló alkalmából rendezett történész konferencián elhangzott előadásokból. A könyv a Sopron Megyei Város Önkormányzata – L’Harmattan Kiadó Sopron – Budapest 2010 gondozásában jelent meg 139 számozott oldalon, papír-kötésben. A bemutatót Dr. Fodor Tamás nyitotta meg, a könyvet Pozsgai Imre, mint az idők tanúja és tettestársa mutatta be… Hozzászóltak: Dr. Gyarmati György, Dr. Magas László és még néhányan. Polémia alakult ki Pozsgai és Magas urak között az ún. szovjetek tesztelése témakörben. Mármint, az akkori kormányzat a piknik és következményit tesztelte a szovjeteken; vajon milyen reakciója lesz az eseményekre a szovjeteknek? Ezt Magas Dr. sérelmezte; mármint őket, szervezőket tették ki egy esetleges szovjet megtorlásnak. Szerintem abban az időben a szovjetizált birodalmat már számtalan helyen/szinten kezdte ki a mindennapi politika. Minden szintnek meg volt a maga valamilyen szintű informáltsága és kockázata az ún. deszovjetizálásban, de kétségtelen a helyi végrehajtók informáltsági hiánya és kockázata volt a legnagyobb. Kritikus időben először a közvetlen végrehajtókon, a kisembereken szokták először a bosszút elengedni/elverni. A nagyobbakat mindig védi valamilyen státuszuk… Ha nem a hatalmuk, akkor a pénzük. A pénz is a hatalom megtestesítője…
Tisztelettel és barátsággal köszöntöm Olvasóimat!
Nem vagyok türelmetlen. Már 8 éve várok erre a napra. Lehet, hogy 78. éve. Ilyen előrejelzések mellett még nem vártam választásokat; választott pártom OV-hoz kötődik. 2002. XI. 15.-én, az első veresége után döntöttem mellette.
A politikában egy magamfajta mucsai öreg, már csak a kisebbik rossz szindrómája szerint szokott választani. Nekem már nincsen karrierépítő szándékom sem; így párthoz kötődésem is más, mint a fiatalabbaké. Leszögezem, hogy sohasem voltam kommunista/szocialista. De még MKP-MDP-MSZMP-MSZP tag sem. Sőt, politikailag az osztályidegen sors jutott osztályrészemül… Szüleim közép/gazdag paraszt családból származtak, apám községi főjegyző volt Köröstarcsán 1945-ig, amíg B-listázták. Többször internálták, majd 18 hónap után, elengedték. 5 – 6 népbírósági tárgyalás után 10 hónapra elítélték, de ezt az internálással kegyesen letöltöttnek nyilvánították. Na azért akkor a kegyes jelzőt megköszöntem volna, ha a sors nekem ehhez valódi kaput nyithatott volna… Erről most ennyit…
Tehát, még 19 nap és 6 párt és jelöltjei közül választunk. Világnézetemet racionálisan gondolkodó konzervatív liberális (de nem neo jellemzőkkel), magyar jelzőkkel jellemezhető voltam/vagyok, s ha megsegít még az Isten, leszek is… Talán csak napjainkban tudom ilyen tudományoskodóan megfogalmazni. Kálvinista neveltetésem mindenkor dominált a velem, családommal, hazámmal, társadalmunkkal/gazdaságunkkal/kultúránkkal kapcsolatos problémáim megítélésében/túlélésében/megoldásaiban…
Napjainkban felháborítónak tartom az újdemokratáknak a Magyarországi demokrácia védelmének leple alatt folytatott politikáját. Amikor is a Fidesz-KDNP és szövetségesei ellen összefognak, mint kórosan orbánfóbiában szenvedők. Ezek a neodemokraták félelmükben, a viselt dolgaik számonkérése miatti rettegésükben, további tolvajlási lehetőségeik elvesztéséért estek orbánfóbiában. Ezzel a félelmükkel megfertőzték az EU-t és az USA-t is. Ez utóbbiak globalizált tőkéjük élősködésének további korlátlan lehetőségét féltik a magyaroktól. Pedig csak a Tőke és Munka egészséges harmóniáját, a Munka prioritását akarjuk biztosítani politikánkkal.
Az napjainkra már világos, hogy a fideszesek elleni összefogás, a globalizált hiteltőkét akarja menteni a további spekulációs tőke garázdálkodásainak folytatásaihoz. Igen, ’népfrontba tömörültek’ a maszoposok, jobbikosok és egyéb csellengő gazemberek/kalandorok a magyarság racionális érdekei ellen…
Nem vagyok türelmetlen, holnap már csak 18 nap múlva szavazunk magyar szabadságunk, jobb és szebb jövőnk, a testvériségünk és a törvény előtti egyenlőségünk esélyéért…
Tisztelettel és barátsággal köszöntöm olvasóimat!
|
||
|
|
Ez a Világ Sorsa? „…helyes, hogy az ostobák ráncigálják az okosokat?!” –teszi fel helyettem is a kérdést Ibsen. Vagy, én beképzelten okosak közzé sorolom magamat? Ibsen világhírnévre tett szert, az biztos, hogy én nem. Ha eddig, 78. évemet elérve még nem voltam/vagyok az érdeklődés középpontja körül, több-mint valószínű, hogy már nem is leszek…
Na, demokraták ehhez szóljatok hozzá; nosza, de gyorsan! Amióta megjelentetek az emberek között, a demokráciát kéritek számon. Nemde, demokrata hölgyek/urak?
Apropó, Ibsen náci volt? Akkor az Ibsen drámákat mért kezelték kiemelten a szocialista színházakban? Erre is várom a választ, demokraták!
Féltem a demokratáktól a magyar társadalmat és gazdaságot; a globalizált világot is féltem tőlük…
Tudjátok meg: én racionálisan gondolkodó konzervatív/liberális/magyar ember vagyok…
Tisztelettel és barátsággal köszöntöm Olvasóimat!
Tegnap olvastam egy visszaemlékezést az 1944. október 15.-én történt eseményekről.
(A nap, melyen Miki egér megbuktatta a Horthy-rendszert. Hatvanöt éve történt a sikertelen kiugrási kísérlet.
Kiss Ádám-tól, 2009-10-15 15:40, www.hírszerző.hu -ból)Nem vagyok profi történész, csak egy nyugdíjas tudományos kutatóállomás vezető; a talaj biológiai és a Fertő limnológiai rendszereit/funkcióit kutattam. Ezért nem egy kritikai megjegyzést szeretnék közzétenni a cikkről, hanem egy 12 éves, II. gimnazista visszaemlékezését erre az ominózus napra… Kérem, engedjék meg ezt nekem. Erre a napra jól emlékezem. Sőt az ezt megelőzőekre, meg az ezt követőkre is. Mi 12 éves korunkban, a háborúban és azt megelőző időszakban átéltek miatt érettebbek, vagy másként voltunk érettek, mint a mai 12 éves fiúk. Dömösön, ahova Köröstarcsáról, még hivatalos program szerint menekültünk, éppen ebédhez készültünk Magor Béla (ottani főjegyző, Édesapám barátja) családjánál. A rádióban (Rádió Budapest 1) a harangszó után a bemondó bejelentette, hogy rövidesen, vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzóúr őfőméltósága proklamációt intéz az ország népéhez és hadseregéhez… Ennek jelentőségét megsejtettük, mert megsejthettük és beszédét izgalommal vártuk; nem kezdtünk el ebédelni. Soknak tűnő ideig vártunk, majd 12:25 h körül a proklamáció megkezdődött. Elhangzott... Utána a Szózatot, v. a Himnuszt játszották/énekelték el a rádióban. Megdermedve hallgattam/hallgattuk… Ekkor a legfelső helyről is megtudtam, hogy hazánk elvesztette a háborút, és ezentúl a németek ellenségeink lesznek... Úgy gondoltam, hogy most már, rövidesen bevonulnak a retteget szovjet csapatok és feldúlják hazánkat itt is mint a keleti részeken. Azt gondoltam, hogy ezzel vége szakad a háborúnak… A nyilasok és németek együttes beavatkozására, a fegyverletétel megakadályozására nem számítottunk, mert a proklamáció igenis egyértelműen jelentette be számomra/számunkra a fegyverletételt és azt, hogy csapataink ezentúl a németekkel szembefordulnak, velük harcban állónak tekintik magukat… Ezzel azonban, már magamat is a legyőzött hazám állampolgárának tekintettem; nagyon-nagyon megalázottnak éreztem magam, és az országot/hazámat is. A proklamáció után a rádióban/országban, talán azért, hogy ne legyen olyan nyomaszó a csend, kárpótlásként indulókat játszottak késő estig… Én nem tudtam, hogy ezután mi fog következni. A Felnőttek megkísérelték az új, de mégsem meglepő helyzetet elemezni. Mi fog velünk történni, ha jönnek az oroszok? Az szovjetek elnevezést akkor még ritkábban használtuk… Tudom, nem ekkor történt, de számomra ekkor vált nyilvánvalóvá a háború végleges elvesztése, amikor a Kormányzó úr azt maga bejelentette… De akkor, nem féltem; erre, jól emlékezem. Meg fogom védeni magamat/családomat/hazámat, gondoltam. Én és barátaim; ha katonáink, a Kormányzó úr parancsára letették/leteszik a fegyvert… Akkor a Haza szabadsága mindennek előbbre való volt előttünk, a gyerekek előtt… Csak késő este tudtuk meg, hogy a nyilasok mozgolódnak; de nem tartottuk őket akkor még tényezőnek a szovjetekkel szemben. A közúton megállt a katonai mozgás a faluban… Este egy dömösi, Sztancsics nevezetű nyilaskeresztes civilben, derékszíjjal és kézigránátokkal is felszerelkezve, a községházán a főjegyzőnek bejelentette, Apám jelenlétében, hogy felmegy/mennek a hegyre és elfoglalják az ott lévő ivóvíz készletét a falunak, és ha megérkeznek az oroszok, fel fogják azt robbantani. A Magor főjegyző és Apám, (a menekült főjegyző) sikerrel lebeszélték erről. Nem is került sor a tartály felrobbantására… A rádióban késő délutántól már nyilas indulókat is játszottak… Néhány, számunkra ismeretlenül hangzó/következményű bejelentés is elhangzott az esti órákban…Másnap reggelre ezután, kiderült, hogy szálasiék vették át a hatalmat; ennek nem örültek Apámék, az ismerőseink sem, én sem. A Kormányzót és családját a németek elrabolták. Délkörül/délután a Nemzetvezető szólt a nemzethez és a bejelentette a háború folytatását a német szövetségesek oldalán… Ez már azért számomra sem jelentette, hogy mi mégis megfogjuk megnyerni ezt az elvesztett háborút a szovjetekkel és szövetségeseikkel szemben. A katonai vonulások az úton, pest és Esztergom irányában ismét elindultak… Vártam az oroszokat, figyeltem a németek/magyarok vonulását. Ott sündörögtünk a rohamlöveg nélküli Hunyadi páncélos, bőrkabátos fiatal, gyakorlatozó katonák között… Ők lelkesek, katonásak voltak. Később elvezényelték őket a székesfehérvári csatába, ahonnan csak kevesen, leharcolva jöttek vissza. A leharcolt kifejezést mi gyerekek is ismertük… Ezek után, már magamban sem bíztam, hogy megvédhetem magunkat/hazánkat… Félve vártuk az oroszokat… Legyőzöttnek/megalázottnak, de nem szégyenkezőnek mégsem éreztük magunkat…Csak december 24.-én, ebéd után jelent meg előttem az első szovjet katona, a dömösi községháza kapujában. Az egyik lábán magas kérgű magyar tiszti csizma, a másikon valami bakancsféle volt. De mindkettő nagyon kitaposottnak/leharcoltnak nézett ki. Gázolajos/olajos/zsíros foltos, azaz piszkos, hosszú, nyitott/lógó köpenyben, fején lobogó fülű usánkával érkezett. Agyonhasznált pufajka öltözet volt a köpenye alatt. Derékszíját a köpeny alatt viselte, egy borzalmakat sejtető, szovjetcsillagos csattal. Kezében azonban ott volt a legendás davajgitárja; hátán két madzagszerű valamivel felkötött kisebb batyuval/zsákocskával, azaz hátizsákkal. Rendkívül bűzös, borostás volt és felfele hajló szipkaféléből cigarettát szívott. A szipkát pipaszipókából alakíthatta át, a cigaretta újságpapírban volt sodorva. Először láttam ilyen cigarettát… Akkor úgy gondoltam, hogy ez a harcos, talán a győztes sztálingrádi csatájából egyenesen ide, Dömösre gyalog, érkezett. Nagyon lerongyolódott/leharcolt volt, a már vesztesnek kikiáltott német és magyar katonákhoz képest; de Ő volt győztesként elismert hódító… Ez, akkor nagyon fájt nekem…
Napjainkban sokan támadják a darwini létért folytatott küzdelem szerepét az élővilág fejlődésében.
„„Nemzetközi szinten is feltűnést keltett a Zogby közvélemény-kutató intézet beszámolója. 150 éve jelent meg Charles Darwin "Fajok eredete" című műve. A nemrég napvilágot látott eredmények szerint az amerikai közvélemény túlnyomó része elutasítja a darwini elméletet az intelligens tervezettséggel szemben.A kutatás során azt a kérdést tették fel az embereknek, hogy az élet vajon "véletlen mutációk és természetes szelekció révén" fejlődött-e ki, ahogy azt az evolúció elméletének általános definíciója állítja. Csupán a megkérdezettek 33%-a válaszolt igennel erre a kérdésre. Ellenben 52% foglalt állást úgy, hogy "az élet kialakulását egy intelligens terv irányította".Ez az eredmény egyike volt annak a négy kérdésnek, amelyek vizsgálatát a Discovery Intézet rendelte meg a Zogby-tól. A négy kérdésre adott válaszok összesítése alább olvasható.1. kérdésA állítás: Az élet egy véletlen mutációkon és természetes szelekción alapuló, irányítatlan folyamat révén fejlődött ki.B állítás: Az élet kialakulását egy intelligens terv irányította.A-val ért egyet: 33%B-vel ért egyet: 52%Egyikkel sem ért egyet: 7%Más/Nem biztos: 8%2. kérdésEgyetért, vagy nem ért egyet azzal az állítással, hogy a tanároknak és a diákoknak biztosítani kellene a tudományos gondolkodás szabadságát, hogy az evolúció elméletének erősségeit és gyengéit is megvitathassák?Egyetért: 80%Nem ért egyet: 17%3. kérdésCharles Darwin úgy fogalmazott, hogy az evolúció elméletével kapcsolatban "helyes eredményhez csak úgy juthatunk, ha minden kérdéssel kapcsolatban alaposan megismerjük és mérlegeljük a mindkét fél által felhozott tényeket és érveket". Egyetért, vagy nem ért egyet ezzel a kijelentéssel?Egyetért: 76%Nem ért egyet: 18%4. kérdésA állítás: A biológiatanároknak csak Darwin evolúciós elméletét és az amellett felhozott bizonyítékokat kellene tanítaniuk.B állítás: A biológiatanároknak tanítaniuk kellene Darwin evolúciós elméletét, de az azzal szemben felhozott bizonyítékokat is.A-val ért egyet: 14%B-vel ért egyet: 78%A teljes kutatási beszámoló angolul az alábbi címen érhető el:http://www.evolutionnews.org/zogby09poll063009%20(2).pdf ””[Tasi Istvántól (Értelmes Tervezettség Mozgalom): www.ertem.hu ]Nemzedékem a darwini tanokon nevelődött; nem könnyű ettől gyökeresen elszakadni. Különösen nem, ha azt gondolom/állítom, hogy természet szerkezete/működése témakörében nem a közvélemény kutatás eredménye dönti el, az ún. tudományos ismertek feletti kritika értékét/hitelét… Figyelemmel kísérem az ÉRTEM szerveződés közleményeit. Egyelőre a HIT és a TUDOMÁNY közötti eltérő dimenziót tudom elfogadni. Nem vagyok ateista. Engemet életem során, az Isten tenyerén hordozott; számomra csodaszámban is sorolható történések is előfordultak életem mindennapjaiban velem…
Megköszönve, tisztelettel és barátsággal köszöntelek, hogy elolvastál!Hajnalban (5 h körül) került gondolataim közzé a fenti/lenti gondolatsor.
Vajon, a chipekbe mentett információk/gondolatok/képek alkalmasak-e a gondolatok/képek olyan megőrzésére, mint anno, a
sziklafalakra/kövekre/csontokra/fémekre/agyaglapokra/térformákra karcolt/vésett/színezett, vagy színtelen írások/rajzok/képek, pergamenre/bőrre/kutyabőrre/textilliára/papiruszra/papírra írtak/festettek, és még ki tudja mikre rögzítettek?
Az előbbi információhordozók évezredek gondolatait örökítették át nekünk; kultúrákat hagytak reánk. Akár jelekben, írásfélékben, akár képi kompozíciókban. Talán, még ütemet/dallamot/táncot is átörökítettek… Ezeknek az információknak a rögzítése/megőrzése nagyon egyszerű eszközökkel történhetett. Vagy a maguk korában ezek éppen olyan komplikált, nem egyszerű kultúrát igényeltek a használóiktól, mint nekünk ma a chipek használata?
A chipben való információ elektronikát, különleges anyagokat, működő anyagrendszereket használ a mentéshez, az információ megőrzéséhez. Ezek újbóli megtekintése, befogadása ugyancsak az előbbihez hasonló, bonyolult eszközrendszereket igényel. Ekkor még nem beszéltem az emberről, akinek ismerni kell ezen eszközöket, használatukat, mind a rögzítéshez, mind az újbóli megjelenítéshez… A rögzült információk közvetlenül a szemünkkel nem láthatók, miután elmentettük. Egy komplikált anyagrendszer működtetésével rögzítjük és hívjuk elő, tesszük láthatóvá azokat az információkat, amelyeket valamilyen célból rögzítettünk… -Ha, ezeknek a szükséges anyagrendszereknek a működtetésére egyáltalán képesek vagyunk/leszünk…
Vajon, az informatikai rendszerünk nem fejlődik tovább, vagy úgy fejlődik tovább, hogy a korábban mentett információkat/kultúrákat a későbbi korszerűbbnek tartott informatikai eszközök éppen úgy átörökítik utódaink számára, mint azt az elekronikusan rögzítés előtt alkalmazott, primitívebb eszközözök, eszközrendszerek?
Tudom a kövek/fémek le/elkophatnak, a szerves anyagok előbb-utóbb elenyésznek a rajtuk hordozott információval együtt… Ennek ellenére, évezredek kultúráját örökítették át számunkra. A ma használt információs technika és a rajta lévő üzenet/információ át fog élni évezredeket? –Az utódaink számára átörökíthetjük információs eszközökkel rögzült kultúránkat?
Lehet, hogy ilyen kérdéseket csak egy primitív, XX. századból itt maradt öreg, de még gondolkodni szerető ember tesz fel, aki, már csak hátra néz, mert előre már nem képes látni/tekinteni…
Ha elolvastál, tisztelettel és barátsággal köszöntelek! Ha már nem tudtál elolvasni, akkor a chipeken elvesznek ezek a gondolataim is…
- hit által értjük meg;
- a tudományosan gondolkodó ember azt mondja, hogy ez már túlhaladott;
- megpróbálják összhangba hozni egymással a bibliai teremtéstörténetet meg a természettudományt;
- azt állítva, hogy a modern tudomány is egyre jobban igazolja a bibliai híradást;
- sok tudományosan gondolkodó, de hívő ember pedig belső lelki konfliktusokat él át, mert meg kell látnia, hogy a tudomány állításai sokszor szemben állnak a Bibliával;
- Erről a két történetről mondja azt a felolvasott ige, -a lelkész szerint: „Hit által értjük meg, hogy a világokat Isten szava alkotta, úgyhogy a nem láthatókból állt elő a látható.”
- a hit által értjük meg;
- a tudományosan gondolkodó ember azt mondja, hogy ez már túlhaladott;
- megpróbálják összhangba hozni egymással a bibliai teremtéstörténetet meg a természettudományt;
- azt állítva, hogy a modern tudomány is egyre jobban igazolja a bibliai híradást.
- Sok tudományosan gondolkodó, de hívő ember pedig belső lelki konfliktusokat él át, mert meg kell látnia, hogy a tudomány állításai sokszor szemben állnak a Bibliával. Holott :
- a bibliai beszámoló nem egy csalhatatlan világkeletkezési elmélet, amit majd a tudománynak is el kellene ismernie;
- amit a tudós értelme meg kell, hogy értsen, amit a tudományos kutatásokkal lehet majd igazolni;
- a bibliai híradás nem ilyen;
- a teremtő hatalmával újat és jót hozzon létre;
- aki hit által olvassa a teremtéstörténetet, aki hit által figyel a Biblia első lapjain Isten beszédére, az megérti, hogy nem tudományos leírást olvas, hanem hit által megérthető bizonyságtételt;
- aki hit által olvassa a szavakat, amit a Szentírás használ, az megérti, hogy minden jó és új csak Isten beszéde által állhat elő. Ámen (Módosítás: 2008.04.27. )
Tisztelettel és barátsággal köszöntök mindenkit, aki elolvasott! Mindenkinek előre is megköszönöm, ha tanácsot ad nekem…
Mózes I. könyve: A Teremtésről, 27 vers.1
„Teremté tehát az Isten az embert az ő képére,Isten képére teremté őt: férfiúvá * és asszonnyá teremté őket.”
Íme, az ige, amelyik, az ember teremtését definiálja, jelenté ki...Már régen írtam be valamit, pedig sokszor jó lenne elmondani valakinek/valakiknek gondolataimat; fogadjatok jó szívvel, ha egyáltalán kíváncsiak vagytok reám...
Bennem ez az ige nem rendezi az én Isten képemet/képzetemet. Pedig hiszem, talán tudom is, de legalább szeretném tudni, hogy az Isten engemet a tenyerén hordoz; tehát hívő, keresztény/keresztyén/magyar(?) Istent hívő ember vagyok. Aki bár méltatlan vagyok hozzá, de az Isten szerinti módon, szeretnék/akarok élni… Az Ő képére teremtettem/lettem én is, szüleim/őseim után. Miért nem vagyunk mi emberek, én is istenien tökéletesek?, -ha az Isten képmására teremtettünk, lettünk/vagyunk… Netán, az Ó-kor antropomorf világképét már mi, mai emberek nem értjük, mert napjainkban már nem érthetjük meg? Nagyon sokat változott a struktúránk/funkciónk, illetve változtak az életkörülményeink… A Világ állandó változásban van; kisebb és nagyobb halmazaiban, illetve minőségében.
Vagy a XIX-XX. század rejtett/nyílt/uralkodó(?) materialista világképe kitörölte belőlünk, hívőknek vallók közül is azt a képességet, hogy megérthessük:
„Az Ember Isten képmása.” kifejezést/mondatot/fogalmat/törvényt? Vagy, teológiailag, vagy emberként vagyok én olyan műveletlen, hogy bennem értelmetlenné válik ez az ige? Vagy tökéletlenségünket azzal értelmezhetjük, hogy elfogadjuk „Menyhay Imre: Homo oeconomicus és a befejezetlen teremtés”2 című munkájában adott emberi képünket? Egyáltalán, elfogadhatjuk ezt a megfogalmazást az emberről/világról, a befejezetlen teremtésről?Kérdések és kérdések tódulnak fel bennem. De most még nem tudok ezekre magamnak/másnak megnyugtató választ adni… Mentségem legyen: én is egy gyarló ember vagyok a sok gyarló emberek között…
A témakörben az is felvetődik, hogy mit értünk képmás alatt. Valami másolatot, de ami nem az eredetit. Felületi másolatot? Teljes/részleges szerkezeti/működési másolatot? Valamiféle hasonlóságot? Vajon nyelvileg a hasonlatosság fogalmát az eredeti hiteles fordításaként értelmezhetjük?
Tehát, ismét tamáskodó kérdések tódulnak elő gondolataim között…
A képmás az eredeti másolata? A képmás csak hasonlatosság, inkább másság? Nem tudom nyelvészként értelmezni a képmás fogalmát. Bennem inkább egy szerkezetében/működésében az eredetitől eltérő, de mégis valamelyest hasonlóságot fejez ki. Nem klón, amely szerkezetében/működésében csaknem azonos a klónozott előddel/alannyal. Már a klón leszármazás is hordozhat elemi változást a klónozott elődhöz képest, mert minden egyes struktúra/működés az eltérés nyomait eleve hordozza a másik hasonlótól is. A változékonyság a természetet felépítő elemek alaptulajdonsága; a változások minőségben/mennyiségben manifesztálódnak.
Vannak dolgok, amelyek kevésbé, mások nagyon eltérhetnek egymástól. Az egypetéjű ikrek között is van különbség. Két homok részecske is csak hasonló egymáshoz. Az ún. azonos atomok/molekulák között valószínű nagyobb az azonosság, mint az azonosnak tartott kristályok és sejtek, fajok/fajták egyedei között… Szerintem.
1. Szent Biblia, azaz Istennek Ó és Új Testamentomában foglaltatott egész Szent Írás, magyar nyelvre fordította: Károli Gáspár. Bibliát minden házhoz! Kiadja a Boldog Élet Alapítvány, Budapest, 2002.
2. Menyhay Imre: Homo oeconomicus és a befejezetlen teremtés. Az analitikus gazdaságpszichológiai alapvetéseés alkalmazása. Akadémiai Kiadó, Budapest (2004).
2. levél: OV részére.
„Tervezett felszólalásom a Fidesz Új irány Kongresszusán, 2009.06.13.A felszólalási szándékomtól a Fundamentumok dokumentum elolvasása után elálltam, mert úgy ítéltem meg, hogy nyitott kapukat döngetek; az idő pedig pénz és takarékoskodjunk egymás idejével. Ennek ellenére, ha megengedi, Elnök úr az Ön számára ezen az úton elküldöm tervezett felszólalásomat; mert szeretném, ha azt is látná, ahogyan én látom a társadalmi gondjainkat; ha tehetem, segíthessek...Tisztelt kongresszusi küldöttek, vendégeink, vezető testületeink, illetve azok, akik éppen hallgattok engemet! Tisztelettel köszöntelek benneteket! Többször megkíséreltem már, hogy ilyen sokasághoz, mint most együtt vagyunk, eljuttassam politikai gondolataimat. Mind eddig nem sikerült. Miért? Nem tudom… Több illetékes továbbítónak leírtam/elmondtam már amiről most néhány mondatban beszélni szeretnék. Radikalizálódik országunk (és az EU társadalma is). Nem minden úgy érkezett, alakult ki nálunk a társadalmi/gazdasági/állami/önkormányzati struktúrából, ahogyan 1980-as évek végén reméltük/elvártuk. Az EU-ban is, ha egyre nagyobb lesz a birodalmi szemlélet/gyakorlat, ott lappang a kertek alatt a radikalizáció. Tudom:- a rendszerváltásunkat a társadalom inkább csak fotelból, a TV-ből nézte végig;
- a nómenklatúra jobban fel volt készítve a változásra, mint mi, a szocializmusban szocializálódott társadalmi tömeg. Ott lehettem a 2. lakiteleki Sátorban, ott már napjaink problémái csiráikban fellelhetők voltak számomra. A Bibó kollégiumhoz pedig már túl öreg voltam és túl óvatos is. Az óvatosságért, talán bocsánatot is kérhetnék… Nem teszem, mert én osztályellenségként éltem le az életem, és mint ilyen már előre megbűnhődtem óvatosságomat. Remélem, akadnak itt olyanok, akik jól értik ezeket és a következő a mondataimat is…
- Talán, nem tudtuk, hogyan kell szocializmust átépíteni sem gazdaságilag, sem társadalmilag szociális piacgazdasággá; ha egyáltalán azt szánták nekünk akik felettünk, nélkülünk megegyezhettek rólunk, kiegyezhettek; mondjuk Reykjavíkban. Azt hiszem, ezt is mindenki éti, ha akarja…
Javasolnám a politika csinálóknak, ha megengedhető ez egy mucsai küldöttnek, hogy a radikalizálódott nemzeti pártok irányába olyan politikát folytassunk a jövőben, hogy ezzel ne hergeljük tovább az elkeseredett embereket, mert valódi tömeggé duzzadhat, ami még ma nem olyan nagy, amennyinek bizonyos értelmiségi körök felnagyították ország-világ előtt. Olyan politikát kezdeményezzünk velük, hogy inkább barátunkká, mint ellenséggé tegyük őket… Kérem, lássák be, hogy ők egyedül vannak/maradtak és ha velünk nem tarthatnak, feltartóztathatatlan radikalizálódásba taszítjuk őket. Azt azért én is látom, hogy ez minden radikalizálódott csoporttal/párttal nem sikerülhet; de azokkal, akik tárgyalóképesek, rendezzük közös dolgainkat… Szerintem ezek csak a célszerű pártdiplomáciai tárgykörébe tartozhatnak, nem a lehetetlenségek kategóriájába.
Állok rendelkezésére mind azoknak, akik az általam felvetett problémákat nem úgy értelmezhették, ahogyan én azt szerettem volna; akár részletesebben megindokolhatom részükre a figyelmükbe ajánlottakat… Köszönöm, hogy meghallgattak! Tisztelettel és barátsággal köszöntök mindenkit!Külön megköszönöm, ha elolvasott, Orbán Viktor elnök úrnak, Viktorunknak is!Külön is szeretnék gratulálni újraválasztásához; vezessen bennünket közös dolgaink rendezésében!Takáts Tamás Dr., Fidesz MPSz soproni csoport kongresszusi küldötte.2009-06-18.”Most, a mai (2009-07-25.) délelőttön ez kívánkozott ki belőlem… Kérem mid azokat, akik hivatalból, vagy nemzethez, illetve nemzetekhez kötődő meggyőződésből OV-t és tisztelőit gyűlölik, megsemmisítendő ellenségüknek tartják, mert ’halódó értelmiségiek’, netán dolgozók/munkavállalók, munkanélküliek és csak segélyekből tengetik életüket, netán profitjukból hazánk fiaiból élősködnek, hogy az általam írottakat ne merjék senki ellen sem közvetlenül, sem közvetve felhasználni… Figyelni/figyeltetni fogom támadóinkat egyrészt a netten, másrészt a médiában és ha visszaélnek írásommal meg fogom jogaimat minden elképzelhető demokratikus fórumon, törvényesen védeni. Kérek minden magyargyűlölőt és kalandort, hogy kíméljenek. Jogos önvédelmi eszközökkel és azok a támadás arányában álló felhasználásával meg fogom magam védeni… Ugye milyen elszánt és bátor vagyok? Igen, mert ma ilyenek az állapotok az országban…
Tisztelettel és barátsággal köszöntöm olvasóimat!
Tisztelt olvasóim! Először is szeretném az előbbi bejegyzésem egyik (amelyre magam is rájöttem) hibáját kijavítani. Nem 87, hanem 89 éve írta Gróf Apponyi Albert a Trianoni ítéletünket. Ezért a tévedésemért elnézéseteket kérem.
Jún. 4. óta nem írtam, de senki sem tett bejegyzést/megjegyzést a 4. beírásomhoz. Nem olvasnak… Nem ismernek; pedig sok ismerősömnek elküldtem http://taktamfer.freeblog.hu vagy taktamfer@t-online.hu elérési címeimet. Kit is érdekelhet egy öregember élete/gondolata? Na, ezen nem csodálkozom; pedig nem szoktam panaszkodni, terhelni mások világát; legfeljebb bölcselkednék, a meghallgatnának.
Egyébként, az EU parlamentereinket megválasztottuk, de nem 66%+1fő mandátumot szerzett a FIDESZ-KGMP szövetség...
Kihullott a nagyképű, mindenkinél bölcsebb szerepet játszó SZDSZ. Az egyik XIX. században megrekedt, elmaradott gondolkozású/politikájú liberális képzelgésű érdekcsoport. Közöttük, az OKOS TÓNIK legtöbbször butaságokat/szamárságokat beszéltek/ajánlottak nekünk. Mintha mi nem tapasztaltuk volna meg, hogy sem szabadság, sem az egyenlőség, sem a szolidaritás eszménye sohasem volt/van/lesz kiteljesedve; legfeljebb az ígérgetések világában ragozható eszmények maradtak; ha még valakit lehet drogolni/kábítani vele. Ezen nem is lepődtem meg. Ez valami olyan dolog, hogy ők felsőbbrendű arroganciában élőknek képzelgik magukat; hasonlóan a rasszista/fasiszta/cionista gondolkozásúakhoz. Gondolkodás? Nem az… Valami vizuális képzelgés és semmi több. Talán élősködés a gondolkodókon. Néha ugyan találhatnak szemet, mint a vak tyúk is. Elvégre, a gondolkodóknak is meg van a joga a tévedéshez; na és ezeken a tévedéseken még elmélkedhetnének… Én tolerálom. Ha ők nem szégyellik…
Nagyot bukott a XIX-XX. század eszménye a szocialista virtuális világ is. Felébredtek az emberek, semmilyen falanxot nem fognak ezentúl hagyni eluralkodni?... Vége lett a kommunista/fasiszta eszme és álom, rossz eszme és rossz álom világának, amelyeket csak embertelen erőszakkal volt lehetséges építeni. Próbálgatni/építgetni… Ezek sohasem lettek készek, örökké az építés folyamatában éltek és mindig csak holnapra ígérték a Kánaánt…
Nagyon meglepett, legalább is engem, a radikálisok de jure előretörése. Nem egy (amire számítottak), hanem 3 jelöltjük jutott mandátumhoz. Néhány, szegényebb, hagyományosan szocis megyében nagyon elpáholták a begyepesedett politikusokat; biztonságot/rendet ígértek… Azt, hogy a jelenlegi gazdasági/társadalmi/gondolkozási krízisben táboruk de facto növekedésben van, már régen látom. A radikalizmust az elégedetlenség szüli. Az embereknek cirkusz és kenyér kell és élik világukat, de a cirkusz legyen valódi és a kenyérnek legyen elég, esetleg jusson vaj is rá… De szociális piacgazdasági árszínvonalon és szocialista vásárló értékű béren tovább már nem lehet az embereket nyugton tartani… Még Magyarországon sem…
Nagyon fontosnak tartom megjegyezni, hogy szerintem most is sokkal kevesebben mentek el szavazni, mint kellene, hogy osztozhassunk társadalmi felelősségünkön...
Tisztelettel és barátsággal köszöntöm azokat, akik elolvastak!
Ma reggel az mr1 rádionkon az EU választásokon részvevő pártok (némelyike) maguk is megszólaltak, felhatalmazottjaik útján. Ha megengedik, kommentálom azokat.
Schiffer András úr(LMP) szerint mindkét nagy pártból elege van az országnak; ebben csak rész igazság van, mert csak az ország legalább fele nem talált pártot szavazatához. Inkább, nem is keresett, vagy kiábrándult a rendszerváltásból, vagy nem érez felelőséget országának a társadalmáért/gazdaságáért. Szerintem ezek szavazatára még vadászik az LMP. Majd meglátjuk milyen sikerrel. A lapok kiterítették, Schiffer úr. Talán önök nem ismeri a lapokat? Vajon, mi motiválhatja az LMP-ot ezen a választáson? Kérdezem én…
Dávid Ibolya elnök asszony optimista. Legalább 1, esetleg 2 EU képviselő jelöltje befutására számít. Helyébe én sem dobmám be a törölközőt, ha már ringbe küldtem jelöltjeimet. A Jobbikkal és az SZDSZ-el hadakozik, jobb híján. Szerintem ez azért nem vall szerénységre, azaz racionalitásra, már az MDF mostani indítása sem. Az viszont kétségtelen, hogy Bokros professzorral, különösen egy Habsburggal felhívta Magára a figyelmet. Gratulálok a reklám-illetve a kampányfőnöknek. A monarchiát, mint államformát nem tartom nevetségesnek, de a Lakiteleki Sátorban szerzett tapasztalataimra támaszkodva, nem értem az Elnök Asszonyt. De se baj. Nem vagyok én mértékadó politikus. Ki tudja, mire lesz még jó egy ócska piacon, egy szerény külsejű, de karakteres bajuszú professzor, meg egy Habsburg?
A Jobbik kétfrontos harcot vív. Lenvaival és Orbánnal hadakozik. Az előbbi felé azt üzeni, hogy az MSZP már elvesztette a szavazóinak nagyobb részét; őket már nem fogja tudni összetrombitálni, vagy szerintem, szocialista terminológiával: összezárásra késztetni. OV-nak pedig tévedésére hívja fel a figyelmét. „A Jobbik egy radikális nemzeti párt, amelyik világossá akarja tenni, hogy ha visszamegyünk a gyökerekhez, lehet megoldást találni.” -állítja Balczó. Aki csak arról feledkezik meg, hogy napjainkban az EU-ós és egy amerikai közegben a Jobbik radikalizmusa nem szalonképes, hogy finoman érzékeltessem tévedésüket. Pedig egy kis szalonképes radikalizmus elkelne a globál hiteltőke gazdasági/társadalmi diktátumai idején… Na, de ők másként ítélték meg, mint én…
Lendvai agitpropos stílust körömszakadtáig őrző/védő elnöknőt nem bizonytalanítaná el, ha az MSZP-t vereség érné a soros választáson. „akkor lesz elégedett, ha látja: kihasználták a kampány lehetőségeit, ha volt figyelem az iránt a politikai kultúra iránt, amelyet az MSZP szeretne meghonosítani” mondata ragadott meg… Hát, már kihasználni nem nagyon maradt ideje, legfeljebb 48 órája, ha jól tudom, szombattól kampánycsend indul. Ami az MSZP politika kultúráját illeti, nem szerencsés rá hivatkoznia; legalábbis az utolsó 20 év, és az azt megelőző időszak jogfolytonossággal/vagyonnal járó múlt és kapitalizálódásuk ismeretében. Habár a társadalmunk elöregedőben van, ami együtt jár a társadalom feledékenységével/leépülésével. Én is 77 éves vagyok, csak tapasztalom ezt az állapot változást/romlást… Mindenkit megnyugtatok: LI elnöklő agitprop nem változott, még meg is fenyegetett bennünket: ha nem szavazunk elegen az MSZP-re, akkor már 320-al fog kezdődni (sic!) az € árfolyama. Arról nem beszélt, hogy mennyivel fog befejeződni… Most ezen tűnődhetem/tűnődhetünk június 8.-ig… De azért egyben igazat adok neki, még sem olyan ostoba Ő, mint többen állítják. Ha nem volt elég 7 év az MSZP iránti rendíthetetlen bizalom megtartására/helyreállítására, akkor arra még ez 50 nap sem lehetett elegendő. „A pártelnök úgy látja, az MSZP mára megtanult kevesebb szóval és több cselekvéssel kormányozni, az új elnökségnek pedig nem június 7-e a vizsga, hanem az, hogy jövő tavaszig ezzel a tempóval tudják-e folytatni, és meg tudják-e győzni a baloldali választókat.”-fejezte be interjúját
Elnök asszony, gyucsányos szerénységgel/fordulattal…
Ma 87 éve írták alá a Trianoni Békeszerződésünket. Városi szervezésű megemlékezésről én nem hallottam; de, az EU-ban nem szalonképes radikális pártok a Széchenyi téren, az Ország zászlójánál este (19 h-kor) megemlékeznek.Ma (2009.06.03. 21 h) folytatni kezdem blogomat. Először is azzal kezdem, szíves engedelmükkel, hogy az olvasható 2. bejegyzésem (bemutatkozásom) volt az első, illetve az első a második. Még nagyon bénán kezelem a blogolást. Értelem szerint, tehát ez a harmadik beírásom. Nem tudom meddig lesz kedvem hozzá folytatni. Lehet, hogy ez a kapcsolatom a társadalommal, csak afféle magyaros szalmalángomként fog elégni bennem. Nem szeretném… Mit tegyek? Ellustultam az utóbbi években; fokozatosan. Egyfajta befeléfordulás történik bennem/velem. Pedig, szeretném, hogy engem is látva lássanak/olvassanak/hallgassanak… Mi ez, ha nem egy öregember exhibicionizmusa?. -Pedig, irtózom az izmusoktól…
Már csak négyet alszunk és vasárnap (V.7.-én) EU parlamentereket választunk. A Fidesz-KDMP- nek áll a zászló. Meg az MSZP-nek biztos a bekerülése. Ebbe a demokratikusnak kikiáltott európai gazdasági/társadalmi szövetségnek a parlamentjébe. A minorita pártocskák élősködőknek tűnnek az előbbieken… Ha posztkommunizmust fel kívánja az ország számolni hazánkban, akkor a Fidesz-KDMP szövetségre kellene szavazniuk az embereknek túlnyomó többségének. Az ország bipoláris pártállását ma fontosnak tartom én is… A 2014-es(?) választásoknál pedig majd meglátjuk az ország demokratizáltságának az állapotát. Akkor, ha megtörténhet a gazdasági/társadalmi paradigmaváltás gyakorlatilag is, valószínű célszerű lesz/lenne, ha a mai kettő mellett, több párt is bejuthatna a parlamentbe, az EU parlamentbe is. De az ne valamilyen halódó szocialista/liberális/nacionalista párt legyen. De akkor minden parlamenti párt magyar érdekeket képviselje itthon is és az EU-ban is, ha még addig a recsegő birodalom nem omlik össze… Vigyenek azok a pártok bennünket a XXI századba! Persze, én nagyobb közvetlen és kisebb közvetett képviseletet álmodom. Ez valószínű, ma eretnekségnek számít részemről. Pedig, nem szeretnék máglyán elégni… Szerintem a számítástechnikai információhordozók világában ez hamarosan, biztonságosan is megoldható lehet, ha akarjuk… Ezzel is olcsóbb lehet az állam, kevesebb lehet a megélhetési politikusok és apparátusaiknak a száma… Természetesen ehhez nem elégséges az, hogy a szavazásokon csak 30-40 %-os a részvétel… A törvények ne csak jogot adjanak, hanem kötelezettséget is elvárjanak az emberektől/társadalomtól/gazdaságtól…
Már leírtam egyszer: szívesen veszem a korrekt és kulturált reagálásokat; de kérem, a kalandorok kíméljenek!
Tisztelettel és barátsággal köszöntöm olvasóimat!
